Írások, történetek
Iszom a bort, ölelem a babámat
Úgysem érem keresztül, a hazámat
Úgysem érem keresztül a világot
Elengedem most már
Nem őrzöm a lángot
Csak annyit még, neked s nekem elég
Világítsa be az erdő közepét
Arcodat láthassam, ha leszáll az este
S kezed teszed kezembe
Iszom a bort, ölelem a babámat
Úgysem érem keresztül, a hazámat
Úgysem érem keresztül az
Erdő felett a csillagos eget
Ebbe a kis gyertyába
Lehozni tudom neked
Iszom a bort, ölelem a babámat
Úgysem érem keresztül, a hazámat
Úgysem érem keresztül az
Erdő felett a csillagos eget
Ebbe a kis gyertyába
Lehozni tudom neked
Koblencz Zsuzs Írása (monoripincefalu.eu 2017 szeptember)
Fülledt nyári estéken az ember a legritkább esetben szokott Proustot vagy Kafkát olvasni. Kékharisnya, vagy megszállott tudós legyen a talpán, akinek, ha nyáréjszakán a nyitott ablakon át szellő libben a szobájába, ami megtáncoltatja a függönyt, és az érintése maga a simogatás, akkor arról neki csakis a világirodalom remekei jutnak eszébe.
Bor Mámor Monor Márton-nap
Monor borászatai és az ezer pincéből álló pincefalu előtt tiszteleg Péterffy András dokumentumfilmje.
a Gyöngyöt az embernek.
